A Starcloud adatközpont 2026. augusztus 21-én bejelentette, hogy 250 millió dolláros bővítő kört zárt le 2,3 milliárd dolláros értékelésen — és a befektetők között először ott van az Nvidia és a Cisco Investments is. A 2024-ben alapított, Redmondban (Washington állam) székelő startup Föld körüli pályán működő AI-adatközpontokat épít, vagyis szó szerint az űrbe költöztetné azt a számítási kapacitást, amiért idelent egyre élesebb harc folyik területért, energiáért és vízért.

Starcloud adatközpont: miért figyel rá az Nvidia?

A céget Philip Johnston (vezérigazgató), Ezra Feilden (technológiai igazgató) és Adi Oltean (vezető mérnök) alapította. Az üzleti ötlet egyszerű, a kivitelezés nem: az AI-tréninghez és -inferenciához szükséges GPU-kat műholdakra telepítik, ahol folyamatos napenergia és a világűr hűtési adottságai állnak rendelkezésre — a szárazföldi adatközpontok legkeményebb két korlátja pedig épp az energia és a hűtés.

A Starcloud nem prezentációs fázisban van. Az első műholdát, a 60 kilogrammos Starcloud-1-et a SpaceX állította pályára 2025 novemberében, és ez volt az első eszköz, amely Nvidia H100 GPU-t futtatott alacsony Föld körüli pályán. A fedélzetén betanítottak egy NanoGPT-modellt, és futtatták a Google Gemini egy változatát is. Ez a demonstráció adta meg a hitelességet a mostani körhöz.

Mi történt pontosan: a finanszírozási kör részletei

A kört a Manhattan West vezette. Új befektetőként szállt be az Nvidia, a Cisco Investments, a Cedar Capital, a Goanna Capital és a Standard Capital; a meglévők közül ismét részt vett a Benchmark, az EQT, a Soma, az NFX és a 776. A Manhattan West munkatársa, Lauren Selig megfigyelőként csatlakozott a Starcloud igazgatótanácsához.

Az értékelés növekedése önmagában is jelzésértékű: a cég 2026 márciusában 170 millió dollárt vont be 1,1 milliárd dolláros értékelésen — ez öt hónap alatt megduplázódott 2,3 milliárd dollárra. Az alapítás óta összesen bevont tőke így 450 millió dollár.

„Ez a friss tőke lehetővé teszi, hogy megépítsük azt az infrastruktúrát, amellyel az Nvidia legfejlettebb GPU-iból sokkal többet juttathatunk az űrbe.” — Philip Johnston, a Starcloud társalapítója és vezérigazgatója (GeekWire, 2026.08.21)

A hardver és az ütemterv

A pénz konkrét mérnöki menetrendet finanszíroz. A következő lépcsők:

• Starcloud-2: 450 kilogrammos műhold, indítás 2027 januárjára tervezve SpaceX Falcon 9 rideshare-rel. Kb. 8 kilowatt energiát termel — nagyjából százszor annyit, mint a Starcloud-1.
• Starcloud-3: a cél egy 3 tonnás, 200 kilowattos osztályú űreszköz, amely már valódi ügyfelek AI-inferencia és -tréning munkaterheléseit szolgálná ki (a partnerek között említik például a Crusoe AI-infrastruktúra-szolgáltatót). Ehhez a Starcloud 100 000 négyzetlábas (~9300 m²) gyártólétesítményt épít Woodinville-ben.
• Nvidia Space-1 Vera Rubin Module: az Nvidia szerint ez a sugárzásálló, szélsőséges körülményekre tervezett modul akár 25-ször nagyobb űrbeli AI-számítási kapacitást nyújt, mint a H100.

A hosszú távú ambíció ennél is nagyobb: a Starcloud kérelmet nyújtott be az amerikai FCC-hez legfeljebb 88 000 műhold üzemeltetésére, a kitűzött cél pedig 20 gigawatt orbitális számítási kapacitás. Összehasonlításképp: ez nagyságrendileg egy közepes ország teljes villamosenergia-igényével vetekszik — vagyis a terv jelenleg sokkal inkább irány, mint ütemterv.

A verseny: a SpaceX ugyanezt csinálja, csak nagyobban

A Starcloud nem egyedül van a pályán, és a legerősebb versenytársa egyben a fő indítási partnere is. A SpaceX „Starmind” projektje az xAI 2026 februári felvásárlása utáni AI-infrastruktúra-bővítés része, és akár egymillió orbitális adatközpont-műholddal számol. A Starmind AI1 műholdak Nvidia Rubin GPU-kat és Vera CPU-kat kapnak; Elon Musk a 2026. augusztus 4-i eredményközlő hívásán úgy fogalmazott, hogy a SpaceX „kizárólag Nvidiára” épít, és a Starmind műholdak „lényegében egy optimalizált Vera Rubin NVL72 konfigurációt” jelentenek.

Egy 2026 augusztusi szabályozói irat szerint az Nvidia 2026. június 30-i állapot szerint kb. 123 millió Class A SpaceX-részvényt tartott (nagyjából 21 milliárd dollár értékben) — az xAI-befektetése mellett. A chipgyártó tehát a piac több pontján is pozíciót vett fel egyszerre; ez ismerős mintázat, hasonlót láttunk az Nvidia Safe Superintelligence-befektetésénél is.

A mezőny többi szereplője: a Cowboy Space 275 millió dollárt vont be 2 milliárd dolláros értékelésen olyan rakéták fejlesztésére, amelyek felső fokozatai indítás után orbitális számítási platformként működnének tovább; az Nvidia platformjait vizsgálja vagy használja emellett az Axiom Space, a Kepler Communications, a Planet Labs és a Sophia Space is.

Mit jelent ez a piacnak?

1. Az orbitális adatközpont átlépett a kísérleti szakaszból a befektethető kategóriába. Amikor a legnagyobb AI-chipgyártó és egy nagy hálózati vállalat közvetlenül fektet be ugyanabba a startupba, az nem pénzügyi hozamkeresés, hanem stratégiai pozicionálás egy még bizonyítatlan üzleti modellben.

2. A hajtóerő nem az űr romantikája, hanem a földi korlát. A szárazföldi adatközpontok terület-, energia- és vízigénye egyre több helyen ütközik politikai ellenállásba. Ugyanez a nyomás hozza vissza a nukleáris energiát is a képbe — erről szólt a TerraPower Natrium reaktorprojektje. Az orbitális adatközpont ugyanarra a problémára adott, csak jóval radikálisabb válasz.

3. A szűk keresztmetszet nem a tőke, hanem a rakéta. A SpaceNews beszámolója szerint a SpaceX partnerei már most azt jelzik, hogy a Falcon 9 rideshare-férőhelyek 2028 vége / 2029 eleje utánra elfogytak, ahogy a cég a Starship felé fordul. Ez minden orbitális adatközpont-szereplőt érint, a Starcloudot is: a tonnás nagyságrendű eszközökhöz nemcsak pénz kell, hanem indítási kapacitás is.

4. A befektetői hangulatot a SpaceX IPO-ja fűtötte fel. A cég 2026 júniusi, 7,5 milliárd dolláros rekord-tőzsdebevezetése újranyitotta a pénzcsapokat az űripar felé — a Starcloud körének mérete és tempója ennek a hullámnak a része. Ez fordítva is igaz: ha a hangulat fordul, a következő kör már nem lesz ilyen könnyű.

5. Döntéshozói olvasat: ez még nem beszerzési kérdés. Ha AI-kapacitást vásárolsz, az orbitális adatközpont a következő két-három évben nem lesz reális opció — a Starcloud-3 az első olyan eszköz, amely egyáltalán ügyfélterhelést céloz meg, és a hozzá vezető úton még ott van a Starcloud-2 2027 januári indítása. Amit érdemes figyelni, az inkább az árazási jelzés: ha a 200 kilowattos osztályú eszközök versenyképes egységáron tudnak inferenciát adni, az a földi GPU-bérlés árszintjére is nyomást gyakorol majd. Addig ez a szegmens befektetői történet, nem infrastruktúra-döntés.

Összefoglalva

A Starcloud jelenleg a legkonkrétabb orbitális AI-adatközpont-projekt: van repült hardvere, van gyártólétesítménye, van 450 millió dollárja és van Nvidia-támogatása. Ugyanakkor a 88 000 műholdas kérelem és a 20 gigawattos cél, illetve a ténylegesen pályán lévő egyetlen, 60 kilogrammos műhold között hatalmas a szakadék — és a következő tesztet a 2027 januárjára tervezett Starcloud-2 hozza el.

Egy dolog már most látszik: az AI-infrastruktúra versenye kilépett az adatközpont-telkek piacáról. Az a kérdés, hogy az űrbeli számítás mikorra lesz olcsóbb, mint a földi energiaproblémák megoldása — nem pedig az, hogy technikailag lehetséges-e.

Kapcsolódó vállalati hírünk: NVIDIA Safe Superintelligence befektetés: 5 milliárd dolláros döntő lépés

Ne maradj le a fontos AI-változásokról: iratkozz fel az AI Hírek hírlevelére.

Források: Reuters (2026.08.21), GeekWire (2026.08.21), SpaceNews (2026.08.21).